Szakértelem megosztása a talaj szénmegkötésének fokozása és az egészséges talajgazdálkodási gyakorlatok ösztönzése céljából
A talajok alkotják a legnagyobb, mintegy 2300 gigatonnányi szárazföldi széntárolót, ami kétszer-háromszor is több a légköri szén-dioxidnál. Az egészséges talajok nagy mennyiségű szén-dioxidot tartalmaznak, ez a talaj szervesszén-tartalma. Az emberek okozta éghajlatváltozás elleni küzdelemben ez óriási potenciállal bír, mivel a szerves anyagok a stabilizációs mechanizmusoknak köszönhetően évtizedekig, vagy akár évezredekig is képesek tárolni a szén-dioxidot. A talaj széntartalmának előnyei iránti érdeklődés noha számottevő, a talajjavító mezőgazdasági gyakorlatok térnyerése továbbra is lassú. A mezőgazdasági termelőkkel világszerte együttműködő, EU által támogatott CIRCASA (Coordination of International Research Cooperation on soil CArbon Sequestration in Agriculture) projekt keretében megállapították, hogy ennek legfőbb akadályát társadalmi-gazdasági tényezők képezik. Az aggályok többek között a következők: többletköltség (a technológiához való hozzáférés minimális támogatásával), monitoringlehetőségek hiánya a talaj széntartalmának megfigyelésére, valamint hiányos átfogó tudás a legjobb gyakorlatok terén. „Az akadályok jóllehet a nemzeti körülményektől függően eltérőnek mutatkoztak, az álláspontok megegyeztek,” számolt be Jean-François Soussana projektkoordinátor a Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezettudományi Kutatóintézet (National Research Institute for Agriculture, Food and Environment, INRAE) projektgazda képviseletében. „Több szaktudásra és tanácsadói szolgáltatásra, a mutatók és eszközök fokozott rendelkezésre állására, a nyilvánosság szélesebb körű tájékoztatására, valamint pénzügyi támogatásra van szükségünk a mezőgazdaság fenntarthatóbb gyakorlatokra történő átállásához.” A CIRCASA a szaktudásbeli hiányok mellett azonosította a kutatási és technológiai prioritásokat és ezáltal megteremtette a talaj szén-dioxid-megkötéséről szóló stratégiai kutatási terv tudományos alapját. A megközelítés négy pilléren nyugszik. Az első a talaj szénkészletével kapcsolatos folyamatokra irányuló kutatás. A második a talaj szervesszén-tartalma egyensúlyának monitoringjára alkalmas nemzetközi szabvány kialakítása talajadatok, távérzékelés és modellezés támogatásával. A harmadik a talaj szénkészletének tárolására irányuló agroökológiai innovációk (például mély gyökerű növények, fejlettebb berendezések és szerves trágyák) támogatása. Az utolsó pedig egy olyan támogató környezet létrehozása, amely a mezőgazdasági termelők szakértelmét is magában foglalja.
Interdiszciplináris és korszerű kutatás
A fedett talaj szerves anyagokban, így szénben is gazdag. Fontos ennélfogva elkerülni a talajpusztuláshoz vezető takaratlan talajt. Az agroökológia, a talajmegújító mezőgazdaság, az agrárerdészet, a talajkímélő mezőgazdaság és a tájgazdálkodás olyan helyileg alkalmazható gyakorlatok, amelyek kulcsfontosságúak a talajegészség és a szénmegkötés szempontjából. Alkalmazható technikák lehetnek többek között például a következők: takarónövények alkalmazása; talaj dúsítása trágyával és komposzttal; a növények, legelők és pusztuló erdők stb. helyreállítása „Projektünk eredményeképp kontinenseken átívelő szaktudás jött létre, a talaj széntartalmában érdekelt felek és kutatók részvételével Ausztrália, Brazília, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok, továbbá Kolumbia, Costa Rica, Kenya, Madagaszkár, Dél-Afrika és Tanzánia képviseletében,” tette hozzá Soussana. A csapat egy nyílt együttműködési platformon létrehozott egy úgynevezett Ismeretátadó rendszert (Knowledge Information System), amely egyrészt a talaj széntartalmával kapcsolatos online könyvtárként, másrészt a tagok közösségi hálózataként működik. A CIRCASA a projektek és programok koordinálása céljából kialakított egy, az Európai Bizottságból, a finanszírozó szervekből, a kutatóhelyekből, az állami szervezetekből és a magánszektorból álló Nemzetközi Kutatási Konzorciumot.
Fenntartható talajhasználat
A CIRCASA projekt keretében feltárt kutatási szinergiák fontos kezdeményezésekhez járulnak hozzá. A mezőgazdasági talaj szénmegkötésével kapcsolatos technikák megosztása a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat és egyben az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást is támogatja. A fenntartható talajhasználat megvalósítása nélkülözhetetlen az európai zöld megállapodás és az EU által javasolt „Törődj a talajaiddal és az életeddel” („Caring for soil is caring for life”) elnevezésű küldetés végrehajtásához, amelynek célja, hogy 2030-ig a talajok 75 %-a egészségessé váljon. A 2.1. célkitűzés a megművelt területek szénkészlet-veszteségének a visszafordítása. A talajok az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaiban – köztük a talajdegradáció-semlegességről szóló 15.3. célkitűzésben – is központi szerepet játszanak. A CIRCASA hálózaton belül kialakulóban van a műszaki háttér is a talaj széntartalmának feltérképezésével, valamint a költséghatékony monitoring-, jelentéstételi és ellenőrzési rendszerek kidolgozásával. „A gyakorlatokat végül mezőgazdasági termelők millióinak kell alkalmazni majd. A Covid19 következményeképp az online találkozók részvételi aránya kiugróan nőtt, sőt kiderült, hogy ezeket valójában számos magánszemély előnyben részesíti. A változás iránti igény egyértelműen jelen van!” vélekedett Soussana.
Keywords
CIRCASA, talaj, szén-dioxid, talaj szervesszén-tartalma, szénmegkötés, éghajlatváltozás, alkalmazkodás, mérséklés, agroökológia, talajmegújító mezőgazdaság, agroerdészet, talajkímélő mezőgazdaság, tájgazdálkodás, növények, mezőgazdasági termelők