Skip to main content

Understanding and improving the sustainability of agro-ecological farming systems in the EU

Article Category

Article available in the folowing languages:

Európában többféle agroökológiai jövő is elképzelhető

Az új kutatások rámutatnak arra, hogy a fenntartható gazdálkodás nem csupán a környezetre van kedvező hatással, hanem a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek szerepét is erősíti.

Food and Natural Resources

A mezőgazdaság történelmének nagy részében helyi ügy volt: a termelők épp csak annyi élelmiszert állítottak elő, amennyiből elláthatták családjukat vagy támogathatták a helyi közösségeket. Az iparosodás, az urbanizáció és a népességnövekedés hatására azonban a gazdálkodás egyre intenzívebbé vált. Ez csökkentette a költségeket és fokozta a termelést, ám az eredményeket sok esetben a természet károsításának az árán érték el. Most, hogy a világ az éghajlatváltozás hatásaival küzd, sürgős feladatunk, hogy a fenntarthatóság és a termelékenység megfelelő arányával újra megtaláljuk mezőgazdasági rendszerünk egyensúlyát. „Ebben az értelemben alapvető fontosságú az agroökológiai megközelítések szerepének hangsúlyozása a jövőbeni fenntartható élelmiszer-termelés biztosítása szempontjából” – mondja Gerald Schwarz, a Thünen Agrárgazdasági Intézet kutatója. Ennek az egyensúlynak a megtalálását segíti az Unió által finanszírozott UNISECO (Understanding and improving the sustainability of agro-ecological farming systems in the EU) projekt. „Célunk az volt, hogy megerősítsük az európai gazdálkodási rendszerek fenntarthatóságát azzal, hogy közösen jobb stratégiákat és ösztönzőket dolgozunk ki, amelyek segítik az agroökológiai gazdálkodásra történő átállást” – ismerteti Schwarz, aki a projekt koordinálásért volt felelős. Az agroökológia ökológiai elgondolásokat alkalmaz a mezőgazdasági termelésben. Ezen belül az olyan gazdálkodást támogatja, amely az éghajlatváltozás enyhítését, valamint a mezőgazdaságnak a vadvilágra és a természetre gyakorolt hatásának minimalizálását célozza, továbbá azt, hogy a mezőgazdasági termelők és a közösségek élvezhessék a fenntarthatóság előnyeit.

A megoldások helyi szükségletekhez történő igazítása

Schwarz szerint a projekt fő célkitűzése az agroökológiára való átállást célzó fellépések és szakpolitikák portfóliójának összeállítása. „Kézzelfogható bizonyítékkal szerettünk volna szolgálni arról, hogy a gazdálkodás hogyan segíthet Európának abban, hogy kezelje az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével járó kihívásokat, és ugyanakkor hogyan teszi lehetővé a fenntartható élelmiszertermelést és támogatja az élénk vidéki gazdaságokat” – jegyzi meg. Ennek érdekében a kutatók esettanulmányokat készítettek 15 különböző európai országban, amelyek mindegyikére más-más társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextus jellemző. A kutatók azt is vizsgálták, hogy az agroökológiai gyakorlatok széleskörű alkalmazása milyen hatással lenne mind a helyi gazdaságokra, mind pedig az európai élelmiszerrendszerre. Az UNISECO projekt keretében azt állapították meg, hogy a fenntartható gazdálkodásra való átállás kapcsán nincs olyan megoldás, amely mindenki számára egyformán alkalmas lenne. Az agroökológia akkor a leghatásosabb, ha a helyi szükségletekhez van igazítva. „A kutatásunk rámutatott, hogy Európában számos agroökológiai jövő elképzelhető, és amennyiben ezek illeszkednek az élelmiszerrendszerek tágabb értelemben vett változásaihoz, akkor nem veszélyeztetik élelmezésbiztonságunkat” – teszi hozzá Schwarz. A projekt arra is rávilágított, hogy az agroökológia hogyan lehet jótékony hatással a környezetre, például a fajok és az élőhelyek diverzitásának növelésével. „Az agroökológia segíthet az éghajlatváltozás enyhítésében és javíthatja képességünket az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra például azzal, hogy előmozdítja a humusz kialakulását és a szénmegkötést a fabiomasszában” – jegyzi meg Schwarz.

A vidéki közösségek szerepének erősítése

A projekt – amellett, hogy bizonyította, hogy az agroökológia pozitív hatással van a környezetre – segítette a fenntartható gazdálkodás nyújtotta gazdasági lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek megosztását egy olyan párbeszéd keretében, amelyben a tudomány, a társadalom és a szakpolitika képviselői vettek részt. „Ha azt szeretnénk, hogy az agroökológia sikeres legyen, akkor növelnünk kell a helyi szereplők kapacitását” – jelenti ki Schwarz. „Jóllehet ez a folyamat a mezőgazdasági termelőnél kezdődik, be kell vonnunk a földtulajdonosokat, valamint a helyi közösségek és értékláncok egyéb szereplőit is.” Ezzel kapcsolatban a projekt felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelők közötti együttműködésre, többek között a közös raktározás, feldolgozás és forgalmazás területén, és feltárta azokat a közösségi szintű értékláncokat, amelyek a termelőket a helyi éttermekkel, iskolákkal és kereskedőkkel kötik össze. „A mezőgazdasági termelők közvetlenül érintettek a gazdálkodási rendszerek sikerében, hiszen ők többet kockáztatnak” – teszi hozzá Schwarz. „Ugyanakkor több előnyük is származik belőle, ami biztosítja, hogy az agroökológiai rendszerek korlátozott állami támogatás mellett is képesek növekedésre.” Bár a projekt már lezárult, a mezőgazdasági termelők és a többi érdekelt fél a továbbiakban is felhasználhatja azt a bőséges ismeretanyagot, amelyet az UNISECO az Agroökológiai Tudásközponton keresztül felhalmozott.

Keywords

UNISECO, agroökológia, fenntarthatóság, fenntartható gazdálkodás, mezőgazdasági termelők, vidéki közösségek, mezőgazdaság, éghajlatváltozás, élelmiszertermelés, biodiverzitás

Discover other articles in the same domain of application

Policy making and guidelines
Climate Change and Environment
Food and Natural Resources

5 June 2021

Policy making and guidelines
Climate Change and Environment
Food and Natural Resources

3 June 2021