Talajgazdálkodási keretrendszer a fenntartható élelmiszer-termelés érdekében
Az EU által támogatott LANDMARK (LAND Management: Assessment, Research, Knowledge base) projekt vezető tudományos és alkalmazott kutatási intézetekből, valamint agrárkamarákból és döntéshozókból álló páneurópai konzorcium, amelynek feladata a talajgazdálkodási keretelvek kidolgozása a fenntartható európai élelmiszer-termelés támogatása érdekében. „Funkcionális megközelítési módunk úgy tekint a talajra, mint egy mezőgazdasági termelő által kezelt erőforrásra, amely nemcsak élelmiszert, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt az emberiségnek,” jelentette ki Rachel Creamer, a LANDMARK projekt koordinátora, a projektgazda Wageningeni Egyetemről.
Soil Navigator
A szakirodalom áttekintése, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és az adatok elemzése után a projekt szakértői tudományos talajfunkciós modelleket dolgoztak ki, hogy jobban megértsék, hogyan reagálnak a talajok a különböző gazdálkodási gyakorlatokra különböző éghajlati viszonyok között. Ez a www.soilnavigator.eu („Soil Navigator”) weboldal létrehozásához vezetett: ez egy olyan eszköz, amely fenntarthatóbb, kontextusspecifikus talajgazdálkodást eredményező, költséghatékony, gyakorlati intézkedések értékelésére használható. A felhasználók megadják a talajmintákból és -elemzésekből származó talajadatokat, majd a rendszer értékeli a jelenlegi tulajdonságokat a kulcsfontosságú talajfunkciók tekintetében: elsődleges termelékenység; vízszűrés és -tisztítás; széngazdálkodás és éghajlat-szabályozás; a biodiverzitási élőhelyek biztosítása; végül pedig a tápanyagellátás és -körforgás. Minden funkcióhoz az adatok alapján magas, közepes vagy alacsony pontszámot rendel hozzá a rendszer. Ezután a felhasználók kiválasztják a javítani kívánt tulajdonságokat, a rendszer pedig megoldásokat javasol ennek érdekében.
A nyomonkövetési terv
A csapat a Soil Navigator segítségével létrehozott egy nyomonkövetési tervet. Az eszközt 94 helyszín esetében alkalmazták 13 európai országban és kétféle földhasználati típusnál (szántóföldek és gyepterületek), öt éghajlati övezetben: dél-alpesi, atlanti-óceáni, kontinentális, észak-mediterrán és a pannon régióban. „Számos földterület két-három talajfunkció esetében is magas pontszámot ért el, ami azt bizonyítja, hogy a multifunkcionalitást célul kitűző gazdálkodás nem csupán lehetséges, hanem már meglehetősen elterjedt is,” magyarázta Creamer. „Bár ritkának mondható az, hogy minden funkció optimálisan teljesítsen, az öt funkcióból háromnál megfelelő pontszámot elérni azt jelentené, hogy az összkép tekintetében minden funkciót lefedtek.” A mezőgazdasági termelőkkel a földterületükön alkalmazott gazdálkodási gyakorlatokról folytatott párbeszéd lehetővé tette a mezőgazdasági termelők számára releváns legjobb funkciók azonosítását, amelyek sikeres megvalósítást eredményezhetnek. E földterületek vizsgálata során a csapat szinergiákat és kompromisszumokat is megfigyelt. „Arra az eredményre jutottunk, hogy a szinergiák és a kompromisszumok a gazdálkodási rendszerek éghajlati övezetétől és földhasználatától függően egyaránt változnak,” tette hozzá Creamer. „Szinergikus kapcsolat áll fenn például a biodiverzitás és az éghajlat-szabályozás között egyes európai régiókban, például a Pannon-síkságon, míg az atlanti-óceáni körülmények között ez a kapcsolat nem tekinthető szinergikusnak a gyepterületek esetében.”
Keresleten és kínálaton alapuló szakpolitikák
A páneurópai adatkészletek felhasználásával a LANDMARK modellezte a talajfunkciók kínálatát az EU-ban, valamint az ezekre irányuló társadalmi keresletet is. A kereslet rangsorolása során markáns különbségeket fedeztek fel az országok között. „Mivel nehéz minden társadalmi igényt egyszerre és mindenhol kielégíteni, elemzéseink útmutatást nyújtanak a célzottabb intézkedésekhez a kereslet és kínálat közötti szakadék áthidalása érdekében,” jegyzi meg Creamer. A LANDMARK 11 formális szakpolitikai alternatívát dolgozott ki, olyan intézkedéseket is beleértve, amelyek beemelhetők a közös agrárpolitikába, hangsúlyozva a nemzeti stratégiai tervek szükségességét. A projekt ugyanakkor javasolta azoknak a talajfunkcióknak az előtérbe helyezését, amelyek a leginkább távol állnak attól, hogy megfeleljenek az irántuk támasztott funkcionális és társadalmi igényeknek. A követendő példának számító gazdaságokat, amelyek készen állnak a jövőbeni fenntarthatósági kihívásokra, inspiráló megközelítésekként emelték ki. Az eredményeket az Európai Bizottságnak és az érdekelt feleknek a Brüsszelben megtartott LANDMARK zárókonferencián, valamint a 2019 szeptemberében tartott wageningeni földgazdálkodási konferencián mutatták be. Az eredmények értékes hozzájárulásnak bizonyultak a talajegészségügy és az élelmiszeripar területén kidolgozandó uniós küldetés fejlesztéséhez. A Soil Navigatorral kapcsolatos munkák számos országban folytatódnak, a talaj-nyomonkövetési rendszer eredményeit pedig már beépítették a LUCAS termőtalajjal kapcsolatos felmérés jövőbeni fejlesztéseiről szóló megbeszélésekbe.
Keywords
LANDMARK, fenntartható, víz, széngazdálkodás, éghajlat-szabályozás, biodiverzitás, tápanyag, körforgás, talaj, mezők, élelmiszer-termelés