CORDIS - EU research results
CORDIS

Citizen Science for Urban Environment and Health

Article Category

Article available in the following languages:

Közegészségügy: a polgárok bevonása a városi szennyezés nyomon követésébe

Az EU által finanszírozott CitieS-Health projekt a polgárok szempontjait helyezi a közegészségügyet és a városi környezetet érintő kutatások középpontjába. Az eredmények a helyi közösségekkel való együttműködés előnyeit támasztják alá.

Society icon Society

A városi élet előnyös lehet abból a szempontból, hogy könnyebben hozzá lehet férni a munkalehetőségekhez, a kulturális tevékenységekhez és a közlekedési lehetőségekhez, de ugyanakkor hátrányokkal is járhat. A városi környezetben sok esetben nagyobb fokú a légszennyezettség és a zajszint, mint a vidéki területeken, és jellemzően a zöldterület is kevesebb. „A városi környezet egészségre gyakorolt hatásának megfelelő tanulmányozásához információkat kell szereznünk az e kockázati tényezőknek való személyes kitettségről” − mutat rá Xavier Basagaña, a CitieS-Health (Citizen Science for Urban Environment and Health) projekt koordinátora, a spanyolországi Barcelona Institute for Global Health munkatársa. „A tudósok maguk ezt adott esetben nehezen tudják mérni. Figyelembe kell venni olyan fontos információkat is, mint például a testmozgás és az egyéb személyes szokások.” Az elmúlt néhány évben e kihívás felismerése azt eredményezte, hogy a polgárokat nagyobb mértékben vonják be a városi tudományos projektekbe: a lakosokat arra kérik fel, hogy vegyenek részt a levegőminőséget vagy a zajt nyomon követő kampányokban. „Úgy éreztük azonban, hogy a civil tudományt nem használtuk ki teljes mértékben a környezeti expozíció és az egészség közötti kapcsolat értékelésére” − nyilatkozik Basagaña. „A CitieS-Health projektnek épp ez a fő célja.”

A polgárok bevonása

A 2019 januárjában indított CitieS-Health projektben öt európai város vett részt. A városok mindegyikében egy-egy olyan vizsgálatra került sor, amely az egészséggel és a városi környezettel kapcsolatos témát érintett. Ez az öt téma a légszennyezés, a biomassza-égetés, a zajszennyezés, az ipari szennyezés és a várostervezés volt. Barcelonában a polgárok segítettek kidolgozni a környezetszennyezés mentális egészségre gyakorolt hatása vizsgálatának módját. Csaknem 300 polgár végzett különböző napokon mintegy 2 500 mérést az észlelt állapotokról és a jóllétről. A mérési adatokat ezután összehasonlították a légszennyezés koncentrációjával, melynek nyomon követésében a polgárok segédkeztek saját nitrogén-dioxid-gyűjtő csövek használatával. Az olaszországi Luccában a Serchio-völgy 1 025 lakosa által végzett mérések eredményeként születetett meg az a döntés, hogy a krónikus vesebetegségre kell figyelmet fordítani. Eddig 367 lakost kérdeztek meg foglalkozásukról, étrendjükről és életmódjukról, és 353 érintettől vettek biológiai mintát. Más vizsgálatok a zaj egészségre gyakorolt hatását (Ljubljana, Szlovénia), a biomassza-égetés és az egészség közötti kapcsolatot (Amszterdam, Hollandia), valamint a környezet minőségének megítélése, a fizikai aktivitás és a stressz közötti kapcsolatot (Kaunas, Litvánia) elemezték. „A workshopoknak, találkozóknak és felméréseknek köszönhetően a tudósok mindegyik városban intenzív kapcsolatban álltak a polgárokkal” − jegyzi meg Basagaña. „A polgárokat a kutatás minden fázisába bevonták, többek között a kutatási kérdések meghatározásába is. Ez segített biztosítani azt, hogy az egyes vizsgálatok társadalmilag relevánsak, az eredmények pedig értelmezhetőbbek legyenek.”

A további részvétel ösztönzése

A CitieS-Health 2022 júniusában zárul le. Basagaña és csapata jelenleg is a beérkező adatokat elemzi, illetve vitatja meg, azonban bizonyos előzetes eredmények már most is vannak: a barcelonai vizsgálat kimutatta, hogy összefüggés van a légszennyezettség szintje és a koncentrációra való képesség, valamint az észlelt stressz között. A vizsgálatok minden esetben igazolták annak hasznosságát, hogy a polgárokat a kutatás minden fázisába bevonták. „A polgárok részvételének köszönhetően a kísérleti projektek jobban megfeleltek a helyi közösségek igényeinek, olyan információkkal szolgáltak, amelyek lehetővé tették a vizsgálatok tervezését, és segítettek az eredmények kommunikálásában” − teszi hozzá Basagaña. „A lényeg az, hogy a tudományt közelebb hozzuk a társadalomhoz.” A projekt keretében kifejlesztettek egy online interaktív civil tudományos eszköztárat, amely a közösségekkel való együttműködésben és a közös érdeklődésre számot tartó kérdések kezelésében segíti a projekteket. Az eszköztár a projektből vett példákat és forrásokat tartalmaz, továbbá tippeket ad a polgároktól kiinduló kutatások és adatgyűjtés megtervezéséhez. „A projekt honlapja tartalmaz egy olyan részt is, ahol minden olyan szereplő, aki részvételi projekteken dolgozik, javaslatokat tehet a polgárok tudományba való bevonását célzó, új módszerekre” − mondja Basagaña. „Azt is tervezzük, hogy közzéteszünk egy tanulmányt a CitieS-Health során levont tanulságokról. Reméljük, hogy mindez hasznos lesz a jövőbeni civil tudományos projektek számára.”

Keywords

CitieS-Health, városi, szennyezés, ipari, levegő, egészség, biomassza, életmód

Discover other articles in the same domain of application